Kalap:
10-30 (50) cm átmérőjű; fiatalon dobverő, illetve félgömb alakú, majd esernyőszerűen kiterül, közepén púpos marad; fehéres, halványbarnás alapon letörölhető barna, nagy, szálas pikkelyekkel díszített; púpja egyszínű, barna, sima. Lemezek: sűrűn állók, szabadok, a tönk körül gyűrűbe nőnek össze; fehéresek, idővel kissé barnás árnyalatúak lesznek.
Tönk:
15-30 cm hosszú, 1-3 cm vastag; karcsú, tövén nagy gumóval; fehéres alapon barnán márványozott; fejlett, vattás, összetett gyűrűje – gallérja – eltolható; kalapból csuklósan kifordítható.
Hús:
A kalapon puha, vastag, a tönkben szívós, rostos; fehér; kellemes illatú, mogyoróízű.
Előfordulása:
májustól novemberig, lomb- és fenyőerdőben, világos erdőszélen, réten növő, gyakori faj.
Étkezési érték:
ehető, árusítható, de csak a kalapja.
Megjegyzés:
hasonlít hozzá a mérgező párducgalóca, az ehető óriás csiperke, piruló őzlábgomba és karcsú őzlábgomba.
Elkészítése:
A legfinomabb kirántva. De ha többet szedünk belőle (nem sokáig tárolható nyersen, max. 1-2 nap) akkor mindig készítek egy gombapörkölt alapot (hagyma, gomba, só, bors, paprika) és adagokban lefagyasztom. Utána előveszem és lemixelve felhasználom csirkepörkölthöz, gombaleveshez meg sok más ételhez. Ennek csak a fantázia szabhat határt.
Kövessék a Facebook oldalam.
